Leírás
Hermeneutikai Füzetek 5.
Søren Kierkegaard: Építő keresztény beszédek
Budapest, 1995
A dán gondolkodó 1848-ban írt hét „beszéde”, melyekben elvész korábbi írásainak terjengőssége, lágysága; ezekben a beszédekben minden világos, egyszerű és érthető. Mégsem mindenkinek befogadható, hiszen Kierkegaard nem kerüli el a „botránkozás kövét”: hitet vall és tanúságot tesz. „A krisztusi kereszténység nem szorul védelemre, rajta nem segít, ha megvédik – hiszen ő maga a támadó…” – ezzel a mottóval kezd, s hív bennünket, hogy végiggondoljuk az Ige ma személyesen nekünk szóló üzenetét.
Tartalom:
„Őrizd meg lábad, mikor az Úr házába mégy”
„Imé, mi elhagytunk mindent és követtünk téged: mink lesz hát minékünk?” (Mt 19,27)
Ha Istent szeretjük, miden a javunkra kell, hogy váljon
„…lesz feltámadásuk a halottaknak, mind az igazaknak, mind a hamisaknak”
„Közelebb vagyunk az üdvösséghez, mint mikor hívőkké lettünk”
Boldog ember, ki jó ügyért gúny tárgyává lesz
Hittek benne a világon
Ha valaki azt állítja, hogy ha megkövetelik tőle, ő Krisztusért kész mindent elhagyni: igen, hogyan is mondhatnám, hogy ez nem igaz? De nézd meg, azokban az időkben, amikor valóban komolyan vették, hogy mindent el kell hagyni, tényleg olyan sokan voltak, akik erre készek voltak; és ami azokat a keveseket illeti, ezek nem éppen a szegények és erőtlenek közül valók voltak? De most, most, mikor már nem lehet komolyan venni, hogy az ember mindent szó szerint elhagyjon, most erre mindannyian készek vagyunk – ha megkövetelik tőlünk. Nem akarjuk becsapni magunkat, és Istent sem akarjuk becsapni. Hiszen az igazán nem járja, hogy ilyen magasztosan gondolkodjunk magunkról: megtartunk ugyan mindent, de állítólag mégis ilyen emberek akarunk lenni. Ha Isten nem követeli meg tőlünk, hogy mindent elhagyjunk, feltétlenül megköveteli tőlünk az őszinteséget.” 37. old.
„Mikor lettél hívővé, egyáltalán hívővé lettél-e? Hiszen ma már nem úgy van, mint azokban a nehéz időkben, amikor egy zsidó vagy pogány ember érett korban kereszténnyé lett; mert ő akkor minden nehézség nélkül biztosan tudta, hogy mikor és hogy egyáltalán hívővé lett. Ma kedvezőbb körülmények között, keresztény korban élünk; ma sokkal könnyebb kereszténnyé lenni – vagy az mindenesetre könnyebb, hogy hagyjuk magunkat megtéveszteni, annyira, hogy egész életünk csak egy képzelődésben teljen. […] És hol vagy »most«, közelebb vagy-e »most« az üdvösséghez? Biztos hallottál arról az együgyű ókori bölcsről, aki oly ravaszul tudott kérdezni. A mi kérdésünk könnyen tűnhet olyan kérdésnek, melynek szándéka, hogy zavarba hozzon, hogy a megkérdezettben lévő bizonytalanságot napvilágra hozza.” 73. old.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.