Leírás

Hermeneutikai Füzetek 8.

Ulrich Luz: Evangélium és hatástörténet.

A Máté-evangélium értelmezése a történelemben

Budapest, 1996

A berni újszövetséges teológus, Ulrich Luz (1938–) a gadameri hatástörténetet alkalmazza Máté evangéliumára. Miért nem vette az egyház figyelembe ekkléziológiájának kialakításakor a Máté 10-et? Ki volt Péter a Mt 16,18 alapján: igaz keresztény vagy az első pápa? Mi a hamis, mi az igaz megfelelés a búza és a konkoly (Mt 13,24–30) példázatából kiindulva? Ezekre a kérdésekre adja meg Luz a választ a konkrét igehelyek hatástörténetének vizsgálatával. Könyvének megállapításai szoro­san kapcsolódnak a Hermeneutikai Füzetek által felvetett problémákhoz: paradigmaváltás, értelme­zéstörténet, olvasóközpontú megközelítés, szótörténés.

Tartalom

A történetkritikai módszer korlátai

Hatástörténet: a megértés új dimenziója

Vándorló radikálisok, letelepedett közösségek és a ma egyháza

Ki volt Péter: igaz keresztény vagy az első pápa?

Hatástörténet és az igazság kérdése

A bibliaértelmezés változásai Európában és Amerikában

„Mit jelent megérteni egy bibliai szöveget? A bibliai szövegek mindig másodlagosak a bibliai történelemhez, Izrael népe vagy a korai keresztény közösségek életéhez képest. Az írott bibliai szövegek olyanok, mint a konzervált, fagyott élet: könnyű szállítani, eltartani, azonban fagyott állapotban nem fogyaszthatók. Vagy olyanok, mint egy fénykép, ami az élet egy pillanatának képe. Fényképként élettelenek, az alakok ne mozdulnak, nem nevetnek. A bibliai szövegként élet másodlagos hatásai. Megértésük azt jelenti, hogy visszahozzuk őket az életbe. A történelmi rekonstrukció annyit tesz, mint leírni azokat az élethelyzeteket, amelyekhez a szövegek – fagyott emlékként – tartoznak és utalnak. Ez azonban még nem a szöveg megértése. A mélyhűtött étel csak akkor lesz hasznossá, ha kiolvasztják és fogyaszthatóvá válik. A fénykép csak akkor válik jelentéshordozóvá, amikor emlékeinkkel vetjük össze, és az általa megörökített személyek életre kelnek a szívünkben. Ugyanígy, a bibliai szövegek akkor nyernek jelentést, amikor az életünk részévé válnak. Más szóval, az Újszövetséget megérteni nemcsak azt jelenti, hogy megértjük a szöveg szavait, hanem azt is, hogy megértjük az élő Krisztust, akiről az írás tanúskodik, az általa létrehozott élethelyzetet; mindkettőt mint ajándékot, kérdést, életünkhöz intézett kihívást kell megértenünk.” 16. old.

A keresztény igazság nem definíció, hanem út, amely megfelel a Jézus-történet mintájának, és amelyet éppen ez a történet tesz lehetővé. Jézus Krisztus nem definiált igazság, hanem kiindulópont és cél. Hogy ez relativitást jelentene? Azt jelentené, hogy le kell mondanunk a világos, határozott keresztény identitásról? Az utak nem jók semmire, ha az emberek nem járnak rajtuk. Ha egyedül járok egy számomra ismeretlen úton, érdekelnek mások úti beszámolói.” 83. old.